pavel urban
News

„Amikor mindenki és minden rendben van, akkor jó munkát végeztünk.”

Amikor az emberek a „biztonság” szót hallják, legtöbbjüknek a sisak, a munkavédelmi cipő vagy a kötelező képzés jut eszébe. A valóságban azonban ennél sokkal többről van szó – azoknak az embereknek a mindennapi munkájáról, akik felismerik a kockázatokat, mielőtt azok problémává válnának. Pavel Urban-nal, a CE HUB egészségügyi, biztonsági, környezetvédelmi és minőségügyi (HSEQ) vezetőjével beszélgettünk arról, hogy valójában hogyan néz ki ez a munka.

Milyen feladatokat lát el a biztonsági osztály, és mivel foglalkoznak az ott dolgozó munkatársak?

A csapat fő feladata annak biztosítása, hogy minden munkavállaló legalább olyan jó fizikai állapotban térjen haza a munkából, mint amilyenben megérkezett.

Komolyra fordítva a szót: minden, amivel kereskedünk és amit kezelünk, valamilyen módon veszélyes. A feladatunk tehát, hogy minden tevékenységünk során azonosítsuk az összes lehetséges kockázatot, és ideális esetben kiküszöböljük azokat. Ahol ez nem lehetséges, ott legalább minimalizáljuk őket. Felelősek vagyunk mindenért, ami a munkavédelemmel, a környezetvédelemmel, a fenntarthatóság biztosításával, valamint a minőségirányítási folyamatokkal kapcsolatos.

Ez elég sok munkának tűnik.

Bár a feladatkör rendkívül szerteágazó, egy viszonylag kis létszámú csapat látja el. Két kolléga koordinálja a csehországi, szlovákiai és magyarországi tevékenységeket, míg egy vezető az összes kapcsolódó folyamat felügyeletét és irányítását végzi.

És ez Te vagy,  Pavel. Meséld el nekünk, hogyan kerülhet valaki ilyen pozícióba.

Amikor valaki jól tanul, jól kijön az emberekkel, és sikeresen végigmegy egy kiválasztási folyamaton, hirtelen rájön, hogy máris biztonsági vezető lett. :-) Persze ez nem megy egyik napról a másikra: idő, tapasztalat és eredmények egyaránt szükségesek hozzá.

„A biztonsági mutatók javulnak, és látszik, hogy a többi részleg munkatársai is a biztonságot helyezik előtérbe. Érezhető, hogy ez ténylegesen így van, és nem csak üres frázis.”

Milyen általános tévhitek élnek a biztonsági osztály munkájával kapcsolatban?

A legtöbb ember azt hiszi, hogy a fő feladatunk az, hogy körbejárjuk a telephelyet, és ellenőrizzük, hogy mindenkinek van-e védősisakja, munkavédelmi cipője és kesztyűje. Sajnos ez nem ennyire egyszerű. :-)

Hogyan néz ki a mindennapi munka a csapatod egyik tagjánál?

Reggel korán felkelsz, imádkozol, hogy ne történjen semmi, aztán bemész dolgozni, és egész nap idegesen vársz, remélve, hogy senki sem hív fel azzal, hogy valami baj történt. Ha nem történik semmi, este hazamész, imádkozol, hogy másnap se történjen semmi, és így megy ez tovább.

Most pedig térjünk vissza egy kicsit a komolyabb témákhoz. Fokozatosan meg kell ismerned a vállalat valamennyi tevékenységét, képesnek kell lennöd felmérni, hogy ezek milyen kockázatokat hordozhatnak, és meg kell találnod a módját azok minimalizálásának. Ehhez folyamatos tanulásra, a tevékenységek rendszeres újraértékelésére, valamint természetesen ellenőrzésre van szükség: annak vizsgálatára, hogy a munkafolyamatok az előírásoknak megfelelően zajlanak-e, minden összhangban van-e a jogszabályokkal, az etikai elvekkel és a józan ésszel. Emellett kiemelten fontos az együttműködés a különböző szakterületek szakértőivel, hiszen senki sem lehet minden terület specialistája. A munkakör másik fontos eleme a tudatosság növelése: a munkatársak tájékoztatása a máshol bekövetkezett események tanulságairól, valamint a potenciálisan veszélyes helyzetek ismertetése. Röviden összefoglalva, ez egy folyamatos körforgás: tanulás, tudatosságnövelés és ellenőrzés.

Változott-e a biztonsági szemlélet az elmúlt években?

Mindenképpen. Vegyük például a bitumen rakodást. Nem is olyan régen még előfordult, hogy egy sofőr rövidnadrágban, pólóban és papucsban rakodott túlhevített, szinte bugyogó terméket. Ma ez teljesen elképzelhetetlen. Ma a rakodó sofőrök magas hőmérsékletnek ellenálló, teljes testet fedő védőruházatot, kesztyűt, csizmát, védőszemüveget és arcvédővel ellátott sisakot viselnek – gyakorlatilag egyetlen négyzetcentiméternyi bőrfelület sem marad védelem nélkül.

„A legtöbb ember azt hiszi, hogy a fő feladatunk az, hogy körbejárjuk a telephelyet, és ellenőrizzük, hogy mindenkinek van-e sisakja, munkacsizmája és kesztyűje.”

Milyen kihívásokkal kell ma szembenézni ezen a területen?

Elsősorban az új technológiák megjelenése és azok hatékony integrálása a mindennapi működésbe jelenti a legnagyobb kihívást. A korszerű megfigyelőrendszerek ma már nemcsak az olyan szabályszegéseket képesek azonosítani a kamerafelvételek alapján, mint a védőfelszerelések használatának elmulasztása, hanem a potenciálisan veszélyes viselkedésformákat is. Ezek a megoldások egyre nagyobb támogatást nyújtanak a munkánk során.

Kialakítható-e olyan biztonsági kultúra a vállalatnál, amelyet a munkatársak nem pusztán szabályok összességeként, hanem a mindennapi munkavégzés természetes részeként élnek meg?

A biztonsági kultúra kialakítása hosszú távú, folyamatos munkát igénylő folyamat. Számos elem összehangolt működésére van szükség hozzá, a világos és érthető kommunikációtól kezdve a rendszeres képzéseken át egészen az elért eredmények bemutatásáig. Sokszor éppen azok a kezdeményezések hozzák a legnagyobb változást, amelyek elsőre apróságnak tűnnek. Ilyenek például a munkavállalók által megfogalmazott, a biztonság növelését célzó javaslatok, amelyek értékes tapasztalatokra és gyakorlati ismeretekre épülnek. Ugyanakkor a vezetőknek és a szakembereknek is példát kell mutatniuk. Fontos, hogy viselkedésükkel és döntéseikkel is alátámasszák a biztonság jelentőségét, ösztönözzék a hosszú távú gondolkodást, a körültekintő munkavégzést és a szabályok következetes betartását. Emellett a meglévő folyamatokat folyamatosan felül kell vizsgálni és fejleszteni annak érdekében, hogy a biztonság valóban a szervezeti kultúra szerves részévé váljon.

Rendben, és honnan tudod, hogy a munkád valóban eredményeket hoz? Emlékszel olyan helyzetre, amikor a megelőzés segített elhárítani egy potenciális problémát?

A számok szintjén ezt a havi KPI-jainkban látjuk viszont, amikor a sérülések, balesetek és környezeti események kategóriáiban nulla értékről számolhatunk be. Emellett a near miss (majdnem bekövetkezett események) bejelentésére szolgáló alkalmazásunkon keresztül havonta több kolléga is visszajelez arról, hogy a defenzív vezetési képzés során elsajátított előrelátó szemléletnek köszönhetően időben felismertek egy kritikus közlekedési helyzetet, és tudatos beavatkozással sikerült elkerülniük a balesetet. Ezek a visszajelzések jól mutatják, hogy a biztonságtudatos gondolkodás nemcsak a munkahelyen, hanem a mindennapi életben is kézzelfogható eredményeket hoz.

Tehát a visszajelzések alapján is jól látható, hogy a munkátok valódi hatást gyakorol?

Pontosan. Például amikor a kollégák visszatérnek az elsősegély-nyújtási képzésről,  amelyeket rendszeresen szervezünk a mentőszolgálat csapatával, és azt mondják: „Ez tényleg remek volt, köszönjük, hogy megszerveztétek!”

Ezt a képzést néhány évente szervezzük meg, és olyan fontos ismereteket ad át, mint a stroke vagy a szívroham tüneteinek felismerése, illetve a helyes reakció életveszélyes helyzetekben. A képzést gyakorló szakemberek, tapasztalt mentősök tartják, akik munkájuk során nap mint nap találkoznak hasonló esetekkel. A program költségeit a TotalEnergies teljes mértékben vállalja, a résztvevőktől mindössze annyit igényel, hogy egy szombati napot rászánjanak a képzésre. Idén is lehetőséget biztosítunk kollégáink számára, hogy jelentkezzenek és részt vegyenek ezen a rendkívül hasznos programon.

Mire vagy mostanában a legbüszkébb a biztonság területén?

A mi kultúránkban – és ezzel a cseh és szlovák mentalitásra gondolok – talán kissé babonásak vagyunk, és nem ünnepeljük túlzottan az ilyen sikereket. Mert amint ünnepséget rendezünk, másnap rögtön valami baj történik. A tegnapi sikerek nem feltétlenül garantálják a jövőbeli sikereket. Még ha minden lehetséges óvintézkedést meg is teszünk, valahol mégis bekövetkezhet egy baleset.

Néha a francia kollégáink is szóvá teszik ezt: „Miért nem közöltétek, hogy X napig balesetmentesen dolgoztatok?” Nos, egyszerűen azért, mert itt nem így szoktuk csinálni. Szóval most nem fogok konkrét számot mondani, de örülünk, hogy a hosszú távú eredmények jók, a biztonsági trendek javulnak, és látszik, hogy a többi társosztály kollégái is a biztonságot helyezik előtérbe. Látszik, hogy ez valóban így van, és nem csak üres frázis vagy közhely.

Hogyan nézne ki a világ, ha a te osztályod hirtelen eltűnne?

Már a gondolat is elég nyugtalanító, hiszen számos kellemetlen következménnyel járhatna. Akár azt is mondhatnánk, hogy jóval több sérüléssel és balesettel kellene számolnunk. Komolyra fordítva a szót: a világ természetesen nem állna meg, és az emberek ösztönösen továbbra is törekednének saját biztonságuk megőrzésére. Az önfenntartási ösztön alapvetően mindenkit arra késztet, hogy elkerülje a veszélyeket és bizonyos óvintézkedéseket betartson. Ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy hajlamosak vagyunk a gyorsabbnak vagy egyszerűbbnek tűnő megoldásokat választani, még akkor is, ha azok nagyobb kockázattal járnak. Ennek következtében valószínűleg növekedne a balesetek és sérülések száma, különösen a magasabb kockázatú tevékenységek esetében. Éppen ezért fontos, hogy valaki folyamatosan figyelje ezt a területet, elősegítse a megelőzést, és felelősséget vállaljon a biztonsági folyamatok koordinálásáért. Hogy ezt pontosan melyik részleg végzi, az másodlagos kérdés, a lényeg az, hogy ezek a feladatok ne maradjanak gazda nélkül. 😊

A legtöbb munkakörben előfordul, hogy a magánéletben is megjelenik az úgynevezett „szakmai torzulás”. Neked is van ehhez hasonló?

A legjobb lenne megkérdezni a feleségemet, a lányomat vagy valamelyik ismerősömet. Közülük senki sem merne sisak nélkül kerékpározni vagy síelni. Még akkor sem, ha én nem vagyok ott!

Mit üzennél azoknak, akik a TotalEnergies-nél képzelik el a jövőjüket, és fontolgatják, hogy csatlakoznak a vállalathoz?

Azt tanácsolnám, hogy alaposan gondolják át a döntést, mert könnyen lehet, hogy egy olyan szakmailag felkészült, támogató és emberileg is kiváló csapat tagjaivá válnak, amelytől később nehéz lesz megválni.