A megfelelően működő fékfolyadék a lába és az út közötti közvetítő elem. Annak ellenére, hogy biztonsági szempontból ez az egyik legfontosabb folyadék az autóban, sok sofőr figyelmen kívül hagyja, és nem cseréli rendszeresen. Cikkünkben megvizsgáljuk, hogyan működik a fékfolyadék, kitérünk a kiválasztására, és azt is megtudhatja, miért fontos a rendszeres ellenőrzése.
A jármű fékezése a fékpedál lenyomásával kezdődik. Ez a mechanikus nyomás a főfékhengerbe jut, amely hidraulikus nyomást hoz létre a fékrendszerben. A nyomás a fékfolyadékon keresztül csöveken és tömlőkön át jut el az összes kerékhez. A fékfolyadék továbbítja a nyomást a féknyergekben lévő dugattyúkhoz, amelyek a fékbetéteket a féktárcsákhoz szorítják.
Dobfékek esetén a dugattyúk szétfeszítik a fékpofákat, és a dob belső felületéhez nyomják őket. A fékbetétek és a féktárcsák (vagy a fékpofák és a dob) közötti súrlódás lelassítja a járművet, miközben hő keletkezik, amely a fék alkatrészeiben halmozódik fel.
Erre érdemes odafigyelni, mert a magas hőmérséklet miatt meghibásodhat a fékrendszer.
A modern járművek fékrendszere ma már nemcsak az alapvető hidraulikus elemeket foglalja magában, hanem számos elektronikus biztonsági rendszert is. Ilyen például az ABS (blokkolásgátló fékrendszer), amely megakadályozza a kerekek blokkolását vészfékezéskor vagy csúszós útfelületen, és lehetővé teszi a vezető számára, hogy megőrizze az irányítását a jármű felett. Az ABS gyakran további rendszerekkel is össze van kapcsolva, mint például az ESP menetstabilizáló rendszer, a kipörgésgátló vagy a lejtmenet-vezérlő asszisztensrendszerek.
Mindezek a rendszerek a fékkörben uralkodó nyomással dolgoznak, vagyis közvetlenül a fékfolyadékkal. Annak minősége közvetlen hatással van a működésükre – különösen vészhelyzetekben, például intenzív fékezéskor, megcsúszáskor vagy hosszabb lejtmenetben történő fékezés során, amikor az ESP rendszer folyamatosan beavatkozik és szabályozza a jármű irányát –, valamint a megbízhatóságukra is (például magas vagy alacsony hőmérsékleti körülmények között).
Ilyen körülmények között kulcsfontosságú, hogy a fékfolyadék ne legyen összenyomható, és a nyomást késedelem nélkül, gyorsan és pontosan továbbítsa a fékekhez. A fékfolyadék elhasználódása és öregedése leggyakrabban éppen vészfékezéskor jelentkezik.
Az úgynevezett nedves forráspont egy műszaki kifejezés, amely a legtöbb fékfolyadék természetes tulajdonságán alapul. Ezek a folyadékok glikol-étereken alapulnak – olyan anyagokon, amelyek erősen higroszkóposak, vagyis képesek a levegő páratartalmát felvenni. A nedves forráspont azt a hőmérsékletet jelöli, amelyen a fékfolyadék – amely már tartalmaz bizonyos mennyiségű, a levegőből felszívott vizet – forrni kezd. Amint forrásnak indul, a folyadékban gőzbuborékok képződnek. Ezek, ellentétben a folyadékkal, könnyen összenyomhatók, ami jelentősen csökkenti a fékfolyadék képességét, hogy a hidraulikus nyomást gyorsan és pontosan továbbítsa a fékek felé.
Intenzív fékezés során a fékfolyadék hőmérséklete elérheti, sőt akár meg is haladhatja ezt a forráspontot. Ennek következménye a úgynevezett gőzzár kialakulása. Ez az az állapot, amikor a rendszerben gőz halmozódik fel, a pedál hirtelen „bedől”, és a fékhatás jelentősen csökken vagy teljesen megszűnik.
A fékfolyadék megnövekedett víztartalma azonban más negatív hatásokkal is járhat. Befolyásolhatja a gumitömítéseket és a fékcsöveket, előidézheti a fém alkatrészek korrózióját, valamint fokozhatja a lerakódások képződését, amelyek idővel csökkentik a teljes fékrendszer megbízhatóságát és biztonságát.
A degradálódott fékfolyadék másik alapvető problémja lehet a megnövekedett kinematikai viszkozitás, ami általában a fékek, valamint az ABS és az ESP rendszerek lassabb reakcióját eredményezi, különösen ha a alacsony a környező hőmérséklet.
Ellenőrizze a fékfolyadék szintjét
A fékfolyadék szintjének a tartályon található MIN és MAX jelzések között kell lennie. Ellentétben a motorolajjal, a fékfolyadékot nem kell rendszeresen utántölteni. Ha kevés van belőle, az gyakran a fékbetétek kopására vagy a fékfolyadék szivárgására utal. Ha valóban utántöltésre van szükség, a megfelelő típust a fékfolyadék kupakján vagy a tartályon található jelzés mutatja. Manapság a járművekben általában DOT4 típusú folyadékot használnak.
Ellenőrizze a nedves forráspontot, és ha szükséges, cseréltesse ki a fékfolyadékot
Minden jó szervizben meg tudják mérni a fékfolyadék nedves forráspontját a jármű szokásos ellenőrzése során, például motorolaj-csere alkalmával. Ilyenkor kicserélik az elhasználódott fékfolyadékot új, a megfelelő típusra. A legtöbb gépjárműgyártó a fékfolyadék cseréjét kétévente vagy háromévente, illetve 120–160 ezer kilométer megtétele után javasolja.
Tipp: Olvassa el cikkünket arról, hogyan készíthet személyre szabott kenési tervet a fékfolyadékhoz.
A fékfolyadékok a DOT (Department of Transportation – Közlekedési Minisztérium) szabványa szerint különböznek. Bár ez eredetileg egy amerikai megjelölés, a DOT rendszert ma már világszerte használják, mert egyszerű és érthető módja annak, hogy megkülönböztessük a különböző típusú fékfolyadékok tulajdonságait, és segítsünk a járművezetőknek és a szervizeknek a megfelelő folyadék kiválasztásában az adott járműhöz.
Hasonló összetételű, mint a DOT 3, adalékokkal gazdagítva a forráspont és a magas hőmérsékleten való stabilitás növelése érdekében.
Száraz forráspont ≥ 230 °C | Nedves forráspont ≥ 155 °C
DPT 5.1
A DOT 4-hez hasonló összetételű, további adalékokkal kiegészítve, amelyek növelik a forráspontot és jobb ellenállást biztosítanak a magas hőmérséklettel szemben. Alacsony hőmérsékleten alacsonyabb viszkozitású, azaz folyékonyabb.
Száraz forráspont ≥ 260 °C | Nedves forráspont ≥ 180 °C
A DOT 3, DOT 4 és DOT 5.1 típusú fékfolyadékoknak teljes mértékben keverhetőnek kell lenniük. Azonban nem ajánlott különböző specifikációjú folyadékokat keverni, ha nem szükséges.
Minden fékfolyadék három fő összetevőt tartalmaz:
Poliglikol-éter (60–90 %)
Alapvető összetevő a kívánt paraméterekkel (viszkozitás stb.) a hidraulikus nyomás továbbításához.
Kenő adalék (5–30 %)
A poliglikol biztosítja a rendszer mozgó részeinek kenési képességét, továbbá javítja a hidraulikus nyomás továbbítását a folyadékon keresztül.
További adalékok (2–5 %)
Antioxidánsok, amelyek biztosítják a folyadék hosszabb élettartamát, korróziógátlók, nedvességfelszívók, habzásgátló adalékok, gumival való kompatibilitást javító anyagok, valamint egyéb anyagok, például színezékek.
A fékfolyadék szavatossága általában 2 év. Eredeti, bontatlan csomagolásban, lehetőleg száraz helyen, közvetlen napfénytől védve, 10 és 40 °C közötti hőmérsékleten kell tárolni.
Figyelem: a már felbontott folyadék magába szívja a vizet, ami csökkenti a forráspontját. Ezért a folyadékot a felbontás után néhány hónapon belül fel kell használni. Cégek és szervizek számára ez azt jelenti, hogy a nagy kiszereléseket csak akkor érdemes felnyitni, ha biztosak benne, hogy gyorsan el fogják használni.
A fékrendszerekkel szembeni elvárások növekedésével a fékfolyadékokra vonatkozó követelmények is szigorodnak. A modern járművek és az új szabványok magasabb forráspontú, az elektronikus rendszerekkel kompatibilis és hosszabb élettartamú folyadékokat igényelnek.
A piacon már elérhetők olyan típusok is, mint a DOT 4+ vagy a DOT 4 OEM, amelyek teljesítik ezeket a követelményeket.
Sokkal többet kéne beszélni a fékfolyadékokról. 🙂 Megfelelő kiválasztásuk és karbantartásuk jelentheti a különbséget a biztonságos utazás és a baleset között.
Ha bizonytalan abban, mikor kell cserélni a fékfolyadékot, vagy hogyan kell azt helyesen tárolni, forduljon hozzánk, például a Facebook-oldalunkon. A TotalEnergiesnél nemcsak csúcsminőségű folyadékokat és karbantartást kínálunk, hanem szakértői tanácsadást és műszaki képzéseket is a vállalatok és szervizek számára.