Közép-Európában is a szakközépiskolák képezik a gépészmérnökök, gépészek és gépszerelők új generációját. A hagyományos órák fontos alapokat nyújtanak számukra, de egyes speciális témákat nem lehet olyan mélységben végigvenni, amire a végzetteknek később szükségük lesz. Ezek egyike a tribotechnika, amely többek között a kenéssel és a működési folyadékok karbantartásával foglalkozik.
Az iskolai műhelytől a szakirányú tanfolyamig
Az iskolai gépek működése jelentősen eltér a gyártóüzemekben használt gépekétől. Egy vállalatnál a berendezések naponta két vagy három műszakban is működhetnek; az iskolában viszont a gépeket sokkal ritkábban használják. A folyadékok hosszú ideig használat nélkül állnak, és fokozatosan elveszíthetik tulajdonságaikat. Egy konkrét probléma megoldása során gyakran kiderül, hogy a fémmegmunkáló folyadékok kezelésének nagyobb figyelmet kell szentelni az oktatás során. Ideális esetben ezt követi a tanárok szakirányú képzése és a tribotechnikai témák fokozatos bevezetése a tantervbe, ahogyan azt mi is először tettük több csehországi szakképző iskolában.
Ez a gyakorlati tapasztalat egy újabb ötlethez vezetett: olyan speciális tanfolyamot szervezni, amely szakmai vizsgával zárul, és amelynek elvégzéséről kiállított tanúsítvány az iskolán kívül is értéket képvisel.
A Cseh Köztársaságban megrendezett első alkalom öt szakiskolát hozott össze
A kísérleti tanfolyamra 2026. április 24-én került sor, amelyen öt iskola 49 diákja vett részt. A diákok elsajátították az elméleti alapokat, és gyakorlati tapasztalatokat szereztek ipari környezetben. A cél nem csupán egy sor műszaki tény átadása volt, hanem az összefüggések bemutatása, és azon megértetés elősegítése, hogy miért elengedhetetlen a megfelelő kenés, a diagnosztika és a folyadékok karbantartása a gépek megbízhatósága szempontjából.
A tanúsítvány nem jár automatikusan a részvételért
Számos képzésen a végén tanúsítványt adnak ki, függetlenül attól, hogy a résztvevők valójában mennyit tanultak. A Tribotechnik Junior programot viszont a kezdetektől fogva másképp alakítottuk ki.
A hallgatóknak egy szigorú írásbeli és szóbeli vizsgán kellett bizonyítaniuk, hogy elsajátították a tantárgy anyagát. A 49 résztvevő közül csupán 19-en feleltek meg a követelményeknek, és szereztek tanúsítványt.
Ez az eredmény azt mutatja, hogy a tanúsítvány több, mint egyszerű részvételi igazolás. Bizonyíték a birtokosa által a felkészülésbe fektetett tudásra, motivációra és erőfeszítésre. „A kezdetektől fogva fontos volt számomra, hogy a tanúsítvány valódi súllyal bírjon. Nem akartuk automatikusan odaadni mindenkinek, aki részt vett a kurzuson. A hallgatóknak valóban ki kell érdemelniük”, magyarázza Libor Frolich, a projekt egyik kezdeményezője. „Minél hitelesebb maga a tanúsítvány, annál nagyobb az esélye, hogy az egyetemek és a munkaadók releváns bizonyítéknak tekintsék a szakma vagy a tanulmányi terület iránti érdeklődésről.”
Természetesen a tanúsítvány önmagában nem garantálja automatikusan a hallgatónak az egyetemi felvételt vagy az álláshoz jutást. De segíthet rávilágítani arra, ami az iskolai bizonyítványból nem feltétlenül derül ki: hogy a fiatal aktívan érdeklődik a szakterülete iránt, hajlandó a kötelező órákon túl is időt szánni rá, és képes megállni a helyét egy szakértői bizottság előtt.
Az ipar és az oktatás szakértőinek közös projektje
A projekt az oktatási szféra és az ipar képviselői közötti együttműködés eredménye. A projektben részt vesznek:
- Libor Frolich, CTD-technikus a MERLIN-PLUS-nál
- Ondřej Švec, DiS., CTD, műszaki tanácsadás és képzés, TRIFOSERVIS
- Jakub Grunt, a TotalEnergies CE HUB CTD műszaki vezetője
- Mgr. Josef Korčák, MBA, a Brno-i Középfokú Műszaki és Gazdasági Szakiskola gyakorlati képzésért felelős helyettes vezetője
Mindegyikük más-más szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezik. „A mi” Jakubunk segített a tananyagok és az előadások előkészítésében, és a TotalEnergies technikusaként hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók jobban megismerjék a kenőanyagokat, a fémmegmunkáló folyadékokat és azok gyakorlati alkalmazását.
Ez az a kapcsolat az iskolák és a szakértők között, akik nap mint nap foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, amely lehetővé teszi a diákok számára, hogy ne csupán az elméletet ismerjék meg, hanem az ipari környezetből származó valós helyzeteket is.